A 720 méteres magasságban elterülő bencés kolostort 1025-ben alapította Oliba apát, Ripoll és Cuxa elöljárója. A hegyen azonban már a 9. században is álltak apró remetelakok. A hely szelleme a kezdetektől fogva a fizikai elszigeteltségre és a kontemplatív elcsendesedésre épült. A sziklahasadékok közé zárt architektúra filozófiája a földiből a szent felé törekvést tükrözi: az ember alkotta kőfalak és a természetes sziklatűk formái szinte egybefolyik.

A zarándoklatok és a szentély központi eleme a 12. század végéből származó, romantika kori fafaragvány, a Fekete Madonna, katalán nevén La Moreneta. A 95 centiméter magas, trónón ülő Mária-szobor a jobb kezében egy gömböt tart, amely a mindenséget szimbolizálja, míg a gyermek Jézus a bal kezében fenyőtobozt őriz, ami az örök élet és a termékenység jelképe. A szobor sötét, szinte fekete színét évszázadokon át a fa természetes öregedésének, valamint a gyertyák és a tömjén füstjének tulajdonították, bár a későbbi restaurálások igazolták, hogy az átfestések és a lakk reakciója is hozzájárult a sajátos tónushoz.

A szoborhoz fűződő csodavárás a 880-as évek legendájára nyúlik vissza. A néphagyomány szerint nyájat őrző pásztorfiúk égi fényt és angyali dallamokat észleltek a hegy egyik barlangjánál, a Santa Cova szikláinál. A jelenség egymást követő szombatokon megismétlődött, mire Manresa püspöke a helyszínre sietett. Amikor megpróbálták a megtalált szobrot leszállítani a völgybe, a faragvány olyan nehézzé vált, hogy lehetetlenné vált a mozgatása. A jelenlévők ezt égi jelként értelmezték: a szent tárgy a hegyen kívánt maradni, ami végül a kolostor megalapításához vezetett.

A történelem során a Fekete Madonnát csodás gyógyulásokkal és védelmező erőkkel ruházták fel. Híres történelmi alakok sora zarándokolt el ide: 1493-ban Kolumbusz Kristóf a második amerikai útjáról visszatérve Montserratban adott hálát a sikeres átkelésért, és egy karibi szigetet leads a hegyről nevezett el. 1522-ben Loyolai Szent Ignác itt tette le lovagi kardját a Fekete Madonna oltára előtt, virrasztott egy teljes éjszakát, és indult el azon a spirituális úton, amely a jezsuita rend megalapításához vezetett. A Franco-diktatúra idején a kolostor a katalán identitás bástyájává vált, ahol a tilalom ellenére katalán nyelven miséztek, védelmet nyújtva az üldözötteknek.

A szobor megtekintésére szigorú szabályzat érvényes. A bazilika főoltára mögötti szentélybe vezető folyosóra kizárólag előzetesen lefoglalt időpontos belépőjeggyel lehet belépni. A belépés ingyenessége egyedül a spanyolországi lakcímmel rendelkező rezidensekre vonatkozik, azonban az online rendszerben történő időpontfoglalás számukra is kötelező. Előzetes regisztráció nélkül a látogatók csak a bazilika központi hajójában tartózkodhatnak.

A Bencés Kolostor és a Bazilika belsejében tett séta (beleértve a Fekete Madonnához vezető zarándokutat) egy épületen belüli és terek közötti kultúrtörténeti és spirituális séta. Teljes időigény (várakozással és nézelődéssel): 1,5 – 2,5 óra.

A szentély árnyékában működik Európa legrégebbi, folyamatosan fennálló zenei intézménye, az Escolania de Montserrat. A fiúkórus létezését már 1307-es írásos emlékek is igazolják. A 9 és 14 év közötti diákokból álló gyermekkórus tagjai magas szintű zenei és hangszeres képzésben részesülnek. A kórus meghatározott délutáni időpontokban szólal meg a bazilikában, ahol a több száz éves egyházi műveket, köztük a Mária-himnuszt (Virolai) adják elő.

A hegytetőn és a kolostor környékén található infrastruktúra szigorúan korlátozott. A központi épületegyüttesnél egy nagy kapacitású önkiszolgáló étterem működik, amely 21 €/fő egységáron kínál korlátlan étkfogyasztást. Ezen kívül két kisebb kávézó található a területen, amelyek este 8 óráig tartanak nyitva, továbbá két ajándék- és élelmiszerbolt szolgálja ki a látogatókat.

A kolostor zónáját elhagyva, a hegyi sétaútvonalakon semmilyen további épület, üzlet vagy vízvételi lehetőség nem áll rendelkezésre. A magaslati ösvényeken a nyílt sziklafelszín miatt folyamatos tűző napsütéssel és elenyésző árnyékkal kell számolni. A hegyi szakaszokra való belépés előtt elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű ivóvíz feltankolása, a napvédelem előkészítése, valamint a csúszásmentes, stabil túracipő viselete.

Az ebéd végeztével a túra a hegy felső, vadregényes sziklarégiójában folytatódik. A kolostor szintjéről induló Funicular de Sant Joan 7 perc alatt küzdi le a meredek emelkedőt az 1000 méteres tengerszint feletti magasságban fekvő felső állomásig. A siklóból kiszállva a természetes sziklaformációk és a középkori zarándokok kézzel vájt ösvényeinek világa tárul fel.
Pár perc séta után elérhető az új Sant Joan épülete, ahonnan feltárulnak a sziklába vájt régi Sant Joan és Sant Onofre remetelakok romjai. A hegyen már a 9. század óta éltek elszigetelt remeték: a természetes sziklabarlangokban és hasadékokban szigorú aszkézisben, imádságban és a külvilágtól elvonultan töltötték mindennapjaikat. A sziklafalak alatt meghúzódó kőfalak és a természetes beugrókban emelt kőmeditációs tornyok ma is őrzik ezt a több évszázados spirituális örökséget.

A romokon áthaladva érhető el Jákob lajtorjája (Escala de Jacob), egy meredek, kézzel sziklába faragott középkori kőlépcsősor, amelyet a zarándokok és a szerzetesek vájtak a függőleges sziklafalba. A megmászást kötélkorlát segíti. A lépcső tetejétől egy meredekebb, akadályokkal teli szakasz vezet fel a Santa Magdalena remetelak maradványaihoz. A romok melletti kilátóponttól balra egy kövezett emelkedő vezet a Magdalena Superior sziklatű mögötti csúcsra, ahonnan a legteljesebb panoráma nyílik Montserrat jellegzetes konglomerátum tüskéire.

A természetes sziklahasadékokon és a kőbe vájt, néhol meglehetősen meredek és csúszós ösvényeken való felkapaszkodás komoly fizikai kihívást jelent, de a csúcsról feltáruló panoráma kárpótolt a fáradságért.

A hegyi túra után érdemes visszaereszkedni a kolostor szintjére, majd a Funicular de la Santa Cova siklóval folytatni a délutáni programot. A rövid, meredek ereszkedés során a hegy belseje felé haladva új perspektívából tárulnak fel a Montserrat különleges konglomerátumsziklái és a kolostor körüli sziklagerincek.

A Santa Cova (Szent Barlang) Montserrat egyik legfontosabb zarándokhelye, ahol a hagyomány szerint megtalálták a Montserrat-i Szűzanya szobrát. A barlanghoz vezető út különleges élményt kínál: a Monumentális Rózsafüzér tizenöt modernista szoborcsoportja kíséri a zarándokokat, amelyek a rózsafüzér titkait jelenítik meg.

A séta fokozatosan ereszkedik a sziklafalak közé, miközben a völgyre és a távoli katalán tájra nyíló panoráma folyamatosan változik. Az ösvény végén érhető el a Santa Cova, amely egy természetes sziklafalba épített kis kápolna. A barlang fölé emelt kegyhely évszázadok óta a montserrati zarándoklat egyik legfontosabb állomása, ahol a hegy spirituális hagyománya és különleges természeti környezete egyetlen helyszínen találkozik.
A Monumentális Rózsafüzér 1896 és 1916 között épült, és a katalán modernizmus egyik legjelentősebb szabadtéri vallási művészeti együttese. A látványos útvonal kialakításában olyan neves építészek és művészek vettek részt, mint Antoni Gaudí, Josep Puig i Cadafalch and Joan Martorell.

A visszaúton ugyanazon az útvonalon lehet visszatérni a siklóhoz, vagy a kolostor felé vezető sétányon folytatni az utat, így a nap végére Montserrat két teljesen eltérő arcát ismerhetjük meg: a magas sziklagerincek vad világát és a kegyhely csendesebb, elmélyültebb oldalát.

Könnyű sétaútvonal a kolostor közvetlen közelében. A Via Crucis 14 stációból álló szobrászati együttes, amely Krisztus szenvedéstörténetét és a Kálváriát mutatja be. A Kálváriát elhagyva, az út mentén szentek, rendalapítók és boldogok szoborcsoportjaival találkozhatsz a természet lábánál:
Szent Teréz Jornet Ibars, az idősek védőszentje és Junípero Serra szerzetes, Beato Padre Francesc Palau: A Kármelita Misszionárius nővérek alapítójának bronzszobra, San José de Calasanz: A piarista rend alapítójának emlékműve. A szobrok nemcsak művészeti és vallási szempontból értékesek, hanem maga az út folyamatosan gyönyörű rálátást nyújt a Montserrat-hegy sziklafalaira és a völgyre.

Ha Montserratban töltöd az éjszakát, teljesen más arcát ismerheted meg a hegynek. A nappali látogatók távozása után a kolostor környéke elcsendesedik, és visszatér a ncsnedes, elmélyült hangulat, amely évszázadok óta a hely különlegességéhez tartozik.

Az esti órákban részt vehetsz a misén majd egy csendes éjszakai sétával fedezheted fel a kivilágított kolostor környékét és a csillagos ég alatt emelkedő sziklákat. A hegy ilyenkor teljesen más élményt ad: a nappali panorámák helyett a csend, a fények és a különleges atmoszféra kerül előtérbe.
A reggeli napfelkelte pedig az egyik legszebb montserrati pillanat. A korai órákban a sziklatornyok arany fényben jelennek meg, a völgyek felett gyakran ködfátyol úszik, és a kilátópontokról zavartalanul élvezhető a táj. Az ottalvás előnye, hogy Montserrat legkülönlegesebb időszakait is átélheted: az esti elcsendesedést, az éjszakai hegyi hangulatot és a reggeli fények első pillanatait.

A szállásnak azonban van néhány gyakorlati hátránya is. A kolostor környékén este nagyon korlátozottak az étkezési lehetőségek. A büfé 16 óráig tart nyitva, a két kávézó főként túlárazott szendvicseket kínál. Az étterem csak szükségmegoldásként ajánlható: a 30 €/fő büfévacsora választéka jelentősen elmarad a nappali ebédlőbüfé kínálatától, az italokat pedig külön kell fizetni. Ha Montserratban alszol, érdemes előre tervezni az esti étkezést, mert a szállás és a spirituális programok mellett a vacsora megszervezése a legnagyobb kihívás.