Útvonal: Neue Donau metróállomás – Alte Donau part – Gänsehäufel sziget – Seestadt úszótó.
Gyalogos távolság: 5,7 km (3,5 km az Alte Donau mentén + 2,2 km a Seestadt tónál – teljesen sík terep).
Időtartam: kb. 1,5 - 2 óra tiszta séta.

Miután a D villamosról és a metróról leszállsz a Neue Donau megállónál, pár perc alatt egy teljesen más világban találod magad. Az Alte Donau (Öreg-Duna) a folyó 1870 és 1875 közötti nagyszabású szabályozásakor keletkezett. Amikor a Duna fő medrét áthelyezték a mai helyére a folyamatos árvizek megfékezése miatt, ez a korábbi főág egy hét kilométer hosszú, kanyargós holtággá vált. Ma ez egy kristálytiszta vizű, kék oázis a városon belül, amelynek nincsen közvetlen összeköttetése a folyó áramlásával, így a vize teljesen nyugodt. Itt nincsenek autók.

Végigsétálsz a fűzfákkal és hangulatos, fából készült, patinás, 19. század végi hangulatot idéző magán-csónakházakkal szegélyezett Arbeiterstrandbadstraße sétány mentén, miközben a vízen vitorlások, kajakosok és hattyúk siklanak. Séta közben elhaladsz a Gänsehäufel mellett, amely egy hatalmas, 330 000 négyzetméteres, nyárfás-erdei strandsziget a tó közepén. A szigetet 1907-ben Florian Berndl természetgyógyász alapította, aki a korban forradalminak számító fény-, levegő- és napfürdőzést hirdette itt. Bécs városa hamarosan átvette a területet, és Európa egyik legmodernebb szabadtéri hullámfürdőjét és homokos strandját hozta itt létre. Ha nyári melegben mész, itt akár csobbanhatsz is egyet, vagy a part menti bérlőktől kérhetsz egy retró elektromos csónakot vagy egy neonfényű vízibiciklit.

A sétányról továbblépve a zöldellő Donauparkon keresztül a Duna-toronyhoz (Donauturm) érsz. Bár a modern felhőkarcolók látványa a vízből is csodás, ha szereted a magasságot, a 252 méter magas torony kilátóteraszáról vagy a lassan körbeforgó kávézójából ráláthatsz az egész napos túrád szinte összes helyszínére – a Kahlenbergtől egészen a távoli Seestadtig. Az építményt még 1964-ben adták át a Bécsi Nemzetközi Kertészeti Kiállítás alkalmából, és a mai napig Ausztria legmagasabb szabadon álló szerkezete. Fantasztikus kontrasztot tapasztalsz meg, ahogy a békés, természetes vízen ringatózol, miközben a háttérben az ENSZ-város (UNO-City) és a Duna-torony modern, fémből és üvegből épült felhőkarcolói magasodnak a fák fölé.

Funfact: Az Öreg-Duna nemcsak a fürdőzésről és a csónakázásról híres, hanem a bécsi gasztronómia egyik legkülönlegesebb jelenségéről, a vízi pincérekről (Boot-Kellner) is. A tó partján működő tradicionális éttermek és borteraszok közül több is üzemeltet olyan szolgáltatást, amely során a stégek mellett ringatózó csónakokhoz és tutajokhoz kis motoros csónakokkal viszik ki a pincérek a frissen sütött halakat és a behűtött fröccsöket. Így anélkül fogyaszthatod el az ebédedet a tóról nézve a várost, hogy egyáltalán ki kellene lépned a szárazföldre.

Funfact: Az 1707-ben I. József császár által alapított Dorotheum Közép-Európa legnagyobb és a világ egyik legrégebbi aukciósháza, amelyet a bécsiek a mai napig csak „Tante Dorothee” (Dorottya néni) becenéven emlegetnek. A név onnan ered, hogy az intézmény évszázadokon át zálogházként is működött, ahová a megszorult bécsi polgárok és elszegényedett arisztokraták titokban beosonhattak elzálogosítani az ékszereiket vagy az ezüst étkészletet. Bár kívülről egy szigorú neobaroKK palotának tűnik, bátran lépj be a kapuján: a grandiózus aukciós termek és a kiállított műtárgyak, antik bútorok és ritkaságok között teljesen ingyen sétálhatsz, mintha egy folyamatosan változó, élő múzeumban lennél.

Útvonal: Barawitzkagasse (38A buszmegálló) – Setagayapark – Hohe Warte villanegyed – Heiligenstadti park.
Távolság: kb. 1,8 km
Időtartam: kb. 30–45 perc.

A Heiligenstadt közlekedési csomóponttól a 38A busszal utazol a Barawitzkagasse megállóig. A Setagayapark kovácsoltvas kapuján belépve egy sűrűn beépített, elegáns bécsi kerület közepén elterülő japánkertben találod magad.
A parkot Ken Nakajima japán tájépítész tervezte az 1990-es évek elején, Tokió Setagaya nevű kerülete és Döbling testvérvárosi kapcsolatának tiszteletére. A tervező a japán kertek szigorú szabályai szerint, egy meglévő természetes forrás köré álmodta meg a kompozíciót. Ez a tájépítészeti park teaházzal, lépcsőzetes vízesésekkel, a lótuszvirágos tavak felett átívelő fahidakkal és precízen gondozott, egzotikus növényekkel vár. Például a bejáratnál egy kőből faragott pagodát látsz, a kert végében pedig egy hagyományos, bambuszból készült csobogót, a shishi-odoshi-t, ami eredetileg a vadak elriasztására szolgált. Tavasszal a magnóliák és cseresznyefák virágzását, nyáron a dús, élénkzöld juharfákat és a folyamatos vízcsobogást tapasztalod meg a sétányon.

• Útvonal: Barawitzkagasse (38A buszmegálló) – Setagayapark – Hohe Warte villanegyed – Heiligenstadti park.
• Távolság: kb. 1,8 km (könnyű városi séta).
• Időtartam: kb. 30–45 perc.
• A Heiligenstadt közlekedési csomóponttól a 38A busszal utazol a Barawitzkagasse megállóig. A Setagayapark kovácsoltvas kapuján belépve egy sűrűn beépített, elegáns bécsi kerület közepén elterülő japánkertben találod magad.
• A parkot Ken Nakajima japán tájépítész tervezte az 1990-es évek elején, Tokió Setagaya nevű kerülete és Döbling testvérvárosi kapcsolatának tiszteletére. A tervező a japán kertek szigorú szabályai szerint, egy meglévő természetes forrás köré álmodta meg a kompozíciót. Ez a tájépítészeti park teaházzal, lépcsőzetes vízesésekkel, a lótuszvirágos tavak felett átívelő fahidakkal és precízen gondozott, egzotikus növényekkel vár. Például a bejáratnál egy kőből faragott pagodát látsz, a kert végében pedig egy hagyományos, bambuszból készült csobogót, a shishi-odoshi-t, ami eredetileg a vadak elriasztására szolgált. Tavasszal a magnóliák és cseresznyefák virágzását, nyáron a dús, élénkzöld juharfákat és a folyamatos vízcsobogást tapasztalod meg a sétányon.

Funfact: Ken Nakajima a növényzet és a kövek elrendezésével az emberi életutat modellezte le. A felső, meredek vízesés a viharos fiatalkort jelképezi, a lankásabb szakasz a felnőttkort, a lenti, kiszélesedő, tükörsima tó pedig az idős kor bölcs nyugalmát.

A japánkertből kilépve a szomszédos Hohe Warte negyedbe mész át. Ez Bécs diplomáciai villanegyede, ahol századfordulós, borostyánnal benőtt szecessziós paloták és hatalmas, ősfás magánkertek között sétálsz a csendes utcák mentén. A 19. század végén a kor legfontosabb bécsi építészei, köztük Josef Hoffmann alapítottak itt művésztelepet, és ők tervezték a negyed híres szecessziós kockavilláit a gazdag gyárosoknak. Itt a prémium építészet és a sűrű növényzet találkozását látod, teljesen mentesen a belvárosi forgalomtól.

A sétádat a Heiligenstadt parkban fejezed be. Ezt a dimbes-dombos angolkertet a 19. század végén alakította ki a városvezetés a helyi gyógyforrások köré, és ma is áll itt egy Beethoven-emlékmű, amit Robert Weigl szobrász készített. Az öreg platánok alatt azokon az ösvényeken haladsz, ahol Ludwig van Beethoven a zeneszerzés közben sétált. Az itteni tartózkodása alatt, a közeli Probusgasséban írta meg 1802-ben a megrázó Heiligenstadti Testamentumot, amelyben a fivéreinek vallott a fülzúgásáról és a kezdődő siketségéről, miközben a park fái között sétálva próbált dallamokat komponálni.

A park végén közvetlenül eléred a Heiligenstadt metróállomást, ahonnan az U4-es vonallal gyorsan visszajutsz a vasútállomáshoz. Ez a befejezés jól kiegészíti a nussdorfi szőlőhegyek látványát, megmutatva neked Bécs tudatos kertművészetét és a rejtett, elegáns városi zöldterületeket.